A kérdőívek tartalma
A három hipotézist három különböző kérdőív összeállításával, kitöltetésével és elemzésével vizsgáltam. A következőkben először ezek tartalmát ismertetem, hipotézisenként.
A „H1” hipotézis vizsgálatára szolgáló kérdőív
Emlékeztetőül álljon itt ismét a H1 hipotézis: abban, hogy diákjaink azzal tiszteltek meg bennünket, hogy középiskolás éveiket nálunk kívánták eltölteni – azaz, hozzánk jelentkeztek –, nagy szerepük van a közösséggel, órán kívüli lehetőségekkel kapcsolatos várakozásoknak.
A kérdéseket kilencedikes diákoknak tettem fel, ugyanis ők még jól emlékeznek az iskolaválasztás időszakára.
A középiskola megválasztásánál nyilvánvaló szempont annak földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetősége. Az első kérdés ennek kizárólagosságát méri. Arra kérdez rá, hogy ezen a megfontoláson kívül egyáltalán figyelembe vettek-e diákjaink bármi egyebet is, azaz színtisztán a praktikum vezette a kezüket a továbbtanulási lap kitöltésekor.
Az is érdekelt, tudtak-e valamit iskolánk életéről.
Ezután arról szerettem volna képet kapni, hogy az iskolánkat ajánló csatornák közül (ismerősök, rokonok beszámolói, hivatalos beiskolázási tájékoztató, a honlapunkon található ismertető, továbbtanulási tájékoztató szülői értekezlet az általános iskolában, beiskolázási tájékoztató nálunk, nyílt nap, szóróanyagok, diákjaink „roadshow”-ja) melyek voltak a leghatékonyabbak, azaz melyek voltak azok, amelyek a leginkább felkeltették a figyelmüket.
A negyedik kérdéssel a „vonzerőnk” összetételét szerettem volna szálakra szedni, illetve mérni azok prioritási sorrendjét. Itt jelennek meg először explicit formában a tanítási órán túlmutató lehetőségek, ajánlatok.
Még egy dologra kérdeztem rá, ami régóta nem hagy nyugodni. Évről évre megfigyeljük, hogy sok tehetséges, igyekvő diák, akinek a felvételi rangsorok élén tündököl, nem minket választ első helyen, hanem valamely más (jellemzően egri) gimnáziumot, vállalva az ezzel járó kényelmetlenségeket. Annak ellenére, hogy már egy ideje „hivatalosan is” a megye legjobb gimnáziuma vagyunk. Ennek okait igyekeztem kideríteni az utolsó kérdéssel.
Vagyis a következő kérdőívet tettem közzé:
- Miért jelentkeztél a Berzébe? (Több választ is megjelölhetsz!) (Többszörös választás)
Azért, mert
□ közel van, nem kell sokat utazni vagy kollégiumba menni,
□ jó iskolának tűnt.
- Iskolaválasztás előtt mennyit tudtál a Berze által kínált tanítási órán kívüli lehetőségekről? (Értékelőskála: Szinte semmit: 1, mindent: 4.)
- Jelöld meg, hogy a Berzét mely csatornák mutatták be hatékonyan! (többszörös választás)
- ismerősök, rokonok beszámolói
- hivatalos beiskolázási tájékoztató
- a honlapunkon található ismertető
- nyomtatott „beiskolázási tájékoztató”
- továbbtanulási szülői értekezlet az általános iskolában
- beiskolázási tájékoztató a gimnáziumban
- nyílt nap
- szóróanyagok, hirdetések
- diákjaink bemutatkozása az általános iskolában
- Milyen sorrendben voltak számodra fontosak az alábbi szempontok? Azért jelentkeztél a Berzébe, mert…
- úgy hallottad, jó az oktatás színvonala
- jókat hallottál az iskolaközösségről
- azt remélted, hogy itt majd jól érzed magad
- vonzanak a tanítási órán kívüli programok
- Mint bizonyára Te is tapasztaltad, néhány diák inkább egri (vagy más városban lévő) iskolába megy, nem a Berzébe. Szerinted mi lehet ennek a legfőbb oka?
- a Berzénél jobb színvonalon tanító iskolát keresnek
- a Berzéénél gazdagabb kínálatra számítanak közösségi és egyéb tanítási órán kívüli programokból
- valaki, aki korábban ide járt, elvette a kedvüket,
- egy felnőtt (szülő, tanár) óva intette az illetőt a Berzétől
- kalandvágy, azaz a szülői ellenőrzés alóli felszabadulás, a szabadabb élet reménye
A „H2” hipotézis vizsgálatára szolgáló kérdőív
Feltételezésem szerint diákjaink az iskola szolgáltatásai közül a tanítási órákon kívüli lehetőségeket, illetve a közösséghez tartozás élményét fontosnak, akár a minőségi oktatómunkáéval összemérhetőnek tartják.
Ezt a kérdőívet tizedikes és tizenegyedikes diákokkal töltettem ki, mivel ők már teljes spektrumában megtapasztalták a Berze nyújtotta „szolgáltatásokat”. Kihasználva a nagyszámú mintavétel lehetőségét, négy területtel kapcsolatban puhatolóztam.
Először is: érdekelt, hogy iskolánk az előzetes várakozásokhoz képest mit képes nyújtani az élet különböző színterein. Mi az, amiben többet ígértünk, mint amit adtunk, azaz túlzott várakozást keltettünk és végül csalódást okoztunk és mi az, ami sokkal pozitívabbnak bizonyult, mint azt iskolaválasztás tájékán remélték.
Szerettem volna megtudni, hogy mit jelentenek a diákok számára a hagyományaink, rítusaink, vagyis mennyire szolgálják azok a közösséghez tartozás érzésének kialakulását, és egyáltalán: számít-e ez utóbbi bármit is életérzésük minőségében. (Ezt a kérdést egyébként végzett diákjainknak is feltettem, akik a középiskolás éveikre már kellő perspektívából, érettebben, mondhatnám: némi bölcsességgel látnak rá.
A tanítási órán kívüli lehetőségek kedveltségi rátáját is igyekeztem felderíteni: mely programok azok, amelyek létét örömmel üdvözlik, részt vesznek bennük, esetleg maguk is feladatot vállalnának a működtetésükben. Bár adatfeldolgozás szempontjából merész vállalkozás az ilyen, itt nyílt végű kérdést is feltettem, hogy megtudjam, milyen irányban kellene bővíteni a kínálatot.
E ponton mértem a szolidaritás és a környezettudatosság terén tett erőfeszítéseink elfogadottságát is.
A legizgatottabban bevallottan az utolsó kérdéscsokorra adott válaszokat vártam: előbbieknek – azaz a közösségformálással kapcsolatos erőfeszítéseinknek, illetve a tanítási órán kívüli kínálatunknak – mekkora a súlyuk a kedvezményezettek körében a magas színvonalon biztosított tanítási órák jelentőségéhez képest.
A kérdőív végül a következőképpen festett:
- Korábbi várakozásaidhoz képest milyen az alábbiak színvonala a Berzében (gyengébb – nagyjából erre számítottam – jobb):
- tanítási óra általában
- természettudományos lehetőségek
- művészeti lehetőségek
- sportolási lehetőségek, táborok
- közösségi élet, diákélet
- tanár-diák kapcsolat
- Fontos-e, hogy a Berze közösséget alkosson? (Egyáltalán nem / Teljes mértékben, 4-fokozatú értékskála)
- Fontosnak tartod-e az iskolai hagyományok ápolását? (Egyáltalán nem / Teljes mértékben, 4-fokozatú értékskála)
- Iskolánk kiterjedt hagyományrendszerrel rendelkezik. Számodra mennyire fontosak az alábbiak? (0 – teljesen fölöslegesnek érzem, 4 – el se tudom képzelni a Berzét enélkül)
- nemzeti ünnepeink méltó megünneplése
- az Értesítő megjelentetése
- az Így írunk mi kiadvány összeállítása
- berzés formaruha viselése jeles alkalmakkor
- berzés melegítő testnevelés órán, berzés póló táborokban
- dicsőségtábla
- kitűnő tanulók kitüntetése
- a kitűnő bizonyítványt az iskolaközösség előtt adják át
- iskolajelvény
- Berze Induló
- a Nagykönyv, amelybe a frissen érettségizettek írják be a nevüket
- karácsonyi hangverseny a templomban
- Berze NépNap (a jelenlegi iskolaközösség és az öregdiákok közös rendezvénye)
- betlehem és karácsonyfa az aulában az adventi időszakban
- hangversenylátogatás
- megemlékezés és emlékkonferencia október 6. tiszteletére
- kapcsolattartás a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziummal
- Az alábbi programok közül melyiket mennyire érzed neked valónak? (egyáltalán nem érdekel – jó az, de csinálja más – bekapcsolódnék, de nincs időm – időnként már részt vettem – rendszeres résztvevője vagyok – akár szervezném is)
- tehetségkutató szavalóverseny
- Zenei Világnap
- fellépés a kimittudon
- részvétel nézőként a kimittudon
- bekapcsolódás a Drámakör munkájába
- a Drámakör előadásának megtekintése
- részvétel a Művészeti Önképzőkör rendezvényén
- bekapcsolódás a Könyvtári Világnap programjába
- fellépés karácsonykor, anyák napján az osztállyal
- fellépés valamely nyelvi esten
- részvétel angol nyelvi körzeti szépkiejtési versenyen
- részvétel a Természettudományos Önképzőkör rendezvényén
- diákélet
- diákközgyűlés
- hozzájárulás valamivel a diáknap programjához
- éjszakai túra
- részvétel a Diáksport-egyesület valamelyik szakosztályának munkájában
- részvétel valamelyik sportág háziversenyén
- részvétel a kézdivásárhelyi testvériskolával fenntartott testvérkapcsolat programjaiban
- Milyen tanítási órán kívüli programot hiányolsz a Berzében? (Nyílt végű kérdés)
- Mennyire fontosak szerinted az alábbiak?
- Adománygyűjtés szegény sorsú gyerekek számára
- bekapcsolódás az autista központban nevelkedő gyerekek javára szervezett programokba
- részvétel véradáson
- kupakgyűjtés
- részvétel a KösziKávé, KösziSüti jótékonysági akcióban
- adományok Erdélybe juttatása magyar tannyelvű iskolákba, óvodákba
- segítségére sietni iskolaközösségünk bajba jutott tagjának
- papírral hozzájárulni a papírgyűjtésen
- a használt elemeket a kijelölt helyre tenni
- szelektíven gyűjteni a szemetet
- szemétszedés a Mátrában
- Melyik kijelentéssel értesz leginkább egyet? – Ahhoz, hogy a Berze jó iskola legyen, az kell, hogy…
- készítsenek fel minél jobban az egyetemre, a többi nem érdekes.
- elsősorban legyen hatékony az oktatás, de azért legyenek tanítási órán kívüli programok is.
- mindenekelőtt legyen gazdag kínálat tanítási órán kívüli lehetőségekből, persze az órák is legyenek színvonalasak.
- négy szép évet szeretnék, vagyis legyenek jó programok, a többi nem érdekel.
A „H3” hipotézis vizsgálatára szolgáló kérdőív
Azt szeretném bizonyítani, hogy felsőoktatási intézménybe felvételt nyert diákjaink a berzés évekért nemcsak a sikeres felvételi miatt hálásak, hanem elégedettek azzal a „csomaggal” is, amelyet az iskola kifejezetten a gyermekévek megszépítése, tartalommal megtöltése végett állított össze a számukra.
Tavaly végzett diákjaink még élénken emlékeznek berzés éveikre. Nemrég megmérették magukat felvételin, ahol ismereteik teljességéről adtak számot, de közben végképp maguk mögött hagyták a gyermekéveket. Hogyan látják utólag: miről szóltak berzés éveik – avagy: miről kellett volna, hogy szóljanak? Az első kérdés a jó iskola fő ismérvének megválasztására szólít fel. Ezt a kérdést a jelenlegi diákoknak is feltettem.
A következő kérdés azt igyekezett kideríteni, hogy egy konkrét tanítási órán kívüli program – nevezetesen: iskolai hangverseny – a válaszadó megítélése szerint kárt okozott-e a tanulmányi előmenetelében, majd rákérdeztem ugyanerre általánosságban is.
Iskolánk tanítási órán kívüli programkínálatának talán legmarkánsabb eleme a táborsorozat, amely a kilencedikesek gólyaavató vízitúrájának, majd erdei iskolájának, a tizedikesek sítáborának, végül a tizenegyedikesek evezőstáborának a füzére. E táborokban átértékelődnek, kiteljesednek az emberi kapcsolatok. Ennek előjelét, mértékét vizsgálta a következő kérdés.
Végzett diákjainktól is megkérdeztem, mekkora súlyt tulajdonítanak „életérzésük” szempontjából a berzés közösségi szellemnek és a hagyományápolásnak.
Az utolsó zárt végű kérdést a diákok közvélekedés szerinti közönyösségével kapcsolatban tettem fel: öregdiákjaink szerint is közömbösek-e a mai diákok a szabadidő aktív eltöltésével szemben, illetve: lehet-e, kell-e a részvételi hajlandóságukat ösztönözni, esetleg jóindulatú nyomásgyakorlással.
A kérdéscsoportot ismét egy nyílt végű kérdés zárta, amelyben a témával kapcsolatos javaslatukat juttatták el hozzánk, szabadon.
Az ily módon összeállított kérdőív a következőképpen nézett ki:
- Melyik kijelentéssel értesz leginkább egyet? – Ahhoz, hogy a Berze jó iskola legyen, az kell, hogy…
- készítsenek fel minél jobban az egyetemre, a többi nem érdekes.
- elsősorban legyen hatékony az oktatás, de azért legyenek tanítási órán kívüli programok is.
- mindenekelőtt legyen gazdag kínálat tanítási órán kívüli lehetőségekből, persze az órák is legyenek színvonalasak.
- nyújtsanak négy/öt/nyolc szép évet, vagyis legyenek jó programok, a többi nem érdekes.
- Hangverseny miatt elmaradt a 7. órád.
- Kár volt, mert így elmaradtunk az anyagban.
- Sajnáltam, mert az órát jobban élveztem volna.
- Nekem mindegy volt.
- Örültem neki, mert addig se kellett tanulni.
- Nem baj, megérte, a hangversenyt élveztem.
- Mennyire akadályoztak a tanítási órán kívüli programok a tanulásban? (Egyáltalán nem / Nagyon)
- Egy táborban a diák és a tanár kapcsolata
- megromlik
- nem változik
- szorosabbra fűződik.
- A tanáraimról alkotott véleményem a táborozás során
- romlott
- nem változott
- A táborokban az évfolyamom, mint közösség
- gyengült
- nem változott
- erősödött.
- Fontos-e, hogy a Berze közösséget alkosson? (Egyáltalán nem / Nagyon)
- Fontosnak tartod-e az iskolai hagyományok ápolását? (Egyáltalán nem / Nagyon)
- A mai diákok…
- közömbösek, nem érdekli őket semmi, de ezen nem lehet változtatni, békén kell őket hagyni.
- közömbösek, passzívak, de fel lehet őket rázni, vagyis az iskola igenis „nyomuljon” a programjaival
- pont a megfelelő mértékben vesznek részt a különböző programokon
- túlságosan aktívak a szabadidő aktív eltöltésének terén.
- Szerinted mivel hiányzik a Berzéből a tanítási órán kívüli kínálat vagy a közösségi élet tekintetében? (Nyílt végű kérdés)
A pedagógiai hatások a posteriori értelmezése[1]
A H1 kérdőív eredményeinek értelmezése
A kérdőívet 93 olyan kilencedikes diáknak juttattam el, akik a vizsgálat évében kezdték meg berzés tanulmányaikat (rajtuk kívül még egy kilencedikes osztályuk van, ők a nyolcosztályos gimnáziumi képzést követik). A kérdőívet 61 tanuló töltötte ki, ami azt jelenti, hogy a minta erősen reprezentatív, a kapott eredmények alapul vehetők.
A némiképpen „marketingízű” felmérésben a tanítási órán kívüli nevelési lehetőségek iránti igény mérése is dominánsan jelen van. Rögtön az 1. kérdésnek is van ilyen vonulata: a jó iskola iránti igény felülmúlja a praktikus megfontolásokat („közel van”). Megjegyzendő, hogy iskolánk mintegy harminc községből kapja az utánpótlását, amelyek közül több inkább más, szintén gimnáziummal rendelkező város vonzáskörzetébe esik (Hatvan, Jászárokszállás, Pásztó), így a színvonal iránti igény nem meglepő és egybeesik a statisztikai adatokból eredő következtetésekkel. – Azt, hogy a diák mit ért „jó iskola” alatt és ebben a képben a programkínálatunk mennyire van jelen, a későbbi 4. kérdés próbálja tisztázni.
A tanítási órán kívüli lehetőségek akkor befolyásolhatják az iskola iránti vonzódás mértékét, azaz akkor lehetnek csábítóak vagy taszítóak, ha azokról a döntési helyzetben lévő nyolcadikos információval bír. Úgy gondolom, a kérdőív kitöltéséig eltelt idő elegendő volt ahhoz, hogy a válaszadó előtt teljes spektrumában kitárulkozzon ezeknek a lehetőségeknek a köre, így a gyerekek pontozni tudták hajdani ismereteik terjedelmét. Úgy találom, a továbbtanulás előtt állók minden erőfeszítés ellenére (ld. a 3. válaszban felsorolt opciókat) alulinformáltak! Saját meglátásuk szerint a közepesnél alig voltak bővebbek az ismereteik.
Pedig hány, de hány csatornán keresztül „ostromoltuk” őket! A 3. kérdésre adott válaszokon meglepődtem. Úgy látszik, a direkt megkeresés, propaganda hatásfokát magasan meghaladja az ismerősok, rokonok által rólunk sugárzott kép. A felelősségünk ezen a téren óriási! A tanítási órákon, foglalkozásokon történő események, a hangulat, a közösséghez tartozás érzése vagy e lehetőség hiánya, úgy tűnik, mind-mind elszivárog a családba és az általános iskolába, minden másnál jobban alakítva az iskolánkról formálódó képet.
A nyílt nap véleményformáló erején megdöbbentem és egy kicsit meg is ijedtem annak hatásfokán. Nálunk hagyományosan a tájékoztatás állt ennek az eseménynek a célkeresztjében. Az utóbbi években egyre többet tépelődünk azon, hogy ezt a rendezvényünket meg kell újítanunk: a többi középiskolához hasonlatosan élményszerűbbé, látványosabbá kell alakítanunk. Nem tudom, nem volt kifejezetten elrettentő erejű-e a hagyományos, vagyis kicsi porszagú, avíttas nyílt nap, amelyen a tanítási órán kívüli, reményeim szerint vonzó lehetőségek nem nagyon kaptak hangsúlyt. Mindenesetre a kérdőív elemzése a nyílt nap megreformálását katalizálni fogja.
Hatékonyságban a következő két csatorna a honlapunk és az iskolában (elsősorban szülők számára) tartott beiskolázási tájékoztató.
Amin megint csak nagyon meglepődtem, az a diákjaink által az iskolákban megtartott bemutatkozó látogatás („roadshow”) csekély hatása. Ezt az intézményt pontosan azért hívtuk életre, hogy a potenciális érdeklődők számára felmutassuk az iskola emberi oldalát, vagyis azt, hogy miként válik a nálunk töltött négy év a gyerekek életének az egyik legszebb szakasza. Ezt a célkitűzést egyértelműen a programkínálatunk bősége szolgálja leginkább. Nos, ez az üzenetünk minden korábbi vélelmezésünket megcáfolva nem igazán ment át.
Nem csodálkozom viszont azon, hogy se a hivatalos, a többi iskola kínálatát is tartalmazó kiadvány, se az általános iskolában tartott továbbtanulási szülői értekezlet, se a szóróanyagok (szórólap) nem közvetít e téren semmiféle üzenetet…
A 4. kérdésben az iskola vonzerejének komponenseit igyekeztem vizsgálni. Vitathatatlan, hogy az oktatás remélt jó színvonala áll a priritási lista élén, azonban nem sokkal (mintegy 30 5-kal) taksálták kevesebbre úgy a jó életérzés, mint az iskolaközösség szerepét. A tanítási órán kívüli programok vonzereje volt a leggyengébb, de a két előbbi szegmens leginkább ezeken keresztül működik, így a programjaink csábító hatását igazolva látom.
Az utolsó kérdés azt firtatta, hogy a más középiskolákba jelentkezés (vagyis a gyakorlatban: más városba áttelepülés vagy oda történő ingázás) a felvételt nyert gyerekek szerint mi miatt következik be egyeseknél. Gyanítottam, de most tényszerűen is bizonyítást nyert, hogy ebben toronymagasan a kalandvágy és a szülői kontroll alóli felszabadulás játszik leginkább szerepet. (Hozzátenném: a kilencedikes osztályokba ősz folyamán jó pár diákot kell befogadnunk, akik kudarcot vallottak a családból történő kiszakadás miatt.
Én hiszek az esti puszi erejében: egy gyereknek otthon, a családja körében kel álomra hajtania a fejét.
A H2 kérdőív eredményeinek értelmezése
Ezt a kérdőívet az intézmény gerincét alkotó, tapasztalt, de még nem a továbbtanulásra összpontosító diákjai – a tizedikesek és a tizenegyedikesek – töltötték ki, szám szerint 128-an. A minta tehát a lehetséges válaszadók több mint 60 %-át képezi, vagyis az eredmények relevánsak, a valós képet tükrözik. (Valójában a felmerült technikai nehézségek nélkül még több véleményt megismertem volna; sajnos a levelezőszerverek nem tudták kezelni ezt a forgalmat.
Az első kérdéscsoport arra keresett választ, hogy azokhoz az elképzelésekhez képest, amelyeket még továbbtanulás előtt álló diákként kialakítottak magukban a gyerekek intézményünk színvonaláról, mit tapasztaltak: érte-e őket pozitív nagy negatív csalódás vagy minden az előzetes várakozások szerint alakult. (Emlékeztetnék rá, hogy az első – H1 – kérdőív tanúsága szerint az informáltság mértékét kilencedikeseink erős közepesnek minősítették, vagyis bőségesen lett volna – volt is – helye a meglepetéseknek.)
Minden szempont (Tanítási óra általában; természettudományos lehetőségek; művészeti lehetőségek; sportolási lehetőségek, táborok; közösségi élet, diákélet; tanár-diák kapcsolat) három opció volt választható: a színvonal a vártnál gyengébb, nagyjából a várakozásoknak megfelelő vagy jobb. Természetesen minél jobban az utóbbi felé tolódnak az adatok, annál jobban örültem, illetve a beiskolázási kampányunk számára lehetőséget láttam az adott terület további megismertetése révén népszerűségünk növelése terén.
Összességében elmondható, hogy valamennyi területen pozitív csalódást sikerült okoznunk, ennek mértéke azonban koránt sem egyenletes. Az egyes szempontokat a pozitív csalódás mértékének a sorrendjében vizsgálom.
Legkevésbé a tanár-diák kapcsolat minősége okozott diákjainknak meglepetést. (Itt azt is figyelembe kell vennünk, hogy nekünk, berzés tanároknak egyes körökben bizony nincs jó hírünk: egyes általános iskolákban kifejezetten óvják a diákjainkat attól, hogy kollégáim kezei közé adják magukat.) Hasonlóan nem okozott nagy meglepetést a művészeti lehetőségek terén mutatott kínálat. Ennél kedvezőbbnek bizonyult a tanítási órák színvonalának a fogadtatása.
A természettudományos képzés terén mutatkozó lehetőségek már senkinek sem okoztak csalódást, de itt még a semleges vélemények a meghatározóak.
A legnagyobb örömteli meglepetést a közösségi élet, diákélet minőségében tapasztalták (ez a hatás domborodik ki a 2. kérdésnél), a kérdéscsoport egyértelmű győztese azonban a sportolási lehetőségek, táborok terén mutatkozó kínálat. A korábbiakban ismertetett táborsorozat egyébként valóban fémjelzi az iskolát, úgyhogy ezen a mutatón én magam egyáltalán nem csodálkozom.
De fontos-e mindez a diákjaink számára? Reméltem, hogy igen – voltaképpen ennek a kérdésnek a megválaszolására ment végbe az egész kérdőívezés.
Az adatok rendkívül megnyugtatóak. A közösség létének szükségessége a gyerekek gyakorlatilag egyöntetű véleménye szerint maximálisan indokolt („teljes mértékben” igényt tartanak annak létére). Előzetes benyomásaim alapján ezt is vártam: több elballagott diákunk minősítette berzés évei legszebb ajándékának a közösséghez tartozás lehetőségét. Majdnem ugyanilyen elsöprő azonban a hagyományápolás igenlése! Ezen már némileg elképedtem, hiszen a mindennapok során folyamatos küzdelmet kell vívnunk a formaruha viseléséért. Tény viszont, hogy nálunk kifejezetten erős a szervezeti kultúra, így annak átsugárzása, markáns hatása nem meglepő. Ami örvendetes, az az, hogy ennek szükségét a diákjaink is felismerik és elfogadják.
A hagyományrendszer elfogadása nem egyenletes. Az áttekinthetőség végett táblázatba rendeztem a kérdőív negyedik kérdésében szereplő szempontrendszert, majd kiszámítottam az egyes válaszok pontértékének az adott pontot megjelölő válaszok számával súlyozott középértékét (sk). Ezután a súlyozott középértékek emelkedő sorrendjében tüntettem fel a hagyományrendszerünk szegmenseit:
| 1 | 2 | 3 | 4 | sk | |
| az Így írunk mi kiadvány összeállítása | 4 | 27 | 15 | 3 | 2,35 |
| berzés melegítő testnevelés órán, berzés póló táborokban | 9 | 18 | 17 | 5 | 2,37 |
| a kitűnő bizonyítványt az iskolaközösség előtt adják át | 8 | 12 | 17 | 12 | 2,67 |
| Berze NépNap (a jelenlegi iskolaközösség és az öregdiákok közös rendezvénye) | 3 | 14 | 27 | 5 | 2,69 |
| karácsonyi hangverseny a templomban | 5 | 14 | 20 | 10 | 2,71 |
| dicsőségtábla | 2 | 14 | 24 | 9 | 2,82 |
| az Értesítő megjelentetése | 0 | 13 | 24 | 12 | 2,98 |
| kitűnő tanulók kitüntetése | 2 | 8 | 25 | 14 | 3,04 |
| hangversenylátogatás | 2 | 10 | 20 | 17 | 3,06 |
| a Nagykönyv, amelybe a frissen érettségizettek írják be a nevüket | 2 | 7 | 25 | 14 | 3,06 |
| iskolajelvény | 4 | 6 | 30 | 19 | 3,08 |
| betlehem és karácsonyfa az aulában az adventi időszakban | 4 | 4 | 22 | 19 | 3,14 |
| nemzeti ünnepeink méltó megünneplése | 0 | 4 | 30 | 15 | 3,22 |
| berzés formaruha viselése jeles alkalmakkor | 1 | 6 | 23 | 19 | 3,22 |
| megemlékezés és emlékkonferencia október 6. tiszteletére | 1 | 5 | 25 | 18 | 3,22 |
| kapcsolattartás a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziummal | 1 | 5 | 25 | 18 | 3,22 |
| Berze Induló | 1 | 7 | 4 | 37 | 3,57 |
Az elméleti középérték 2,5. Örömömre szolgált, hogy ez alá diákjaink mindössze az Így írunk mi kiadvány összeállítását, illetve egyenpólók, -melegítők rendszeresítését pozícionálták. Az első esetben magyarázat lehet erre, hogy ez az antológia sajnos nem jelenik meg minden évben, így valószínűleg sokan nem is ismerték. A berzés pólók megvásárlása az én tapasztalatom szerint népszerű, mivel önkéntessége ellenére majdnem mindenki megveszi azt és utóbb is szívesen feszítenek benne, egyebek mellett testnevelés órán is. A melegítő húzhatja le a kérdésre adott pontszámot – ennek megújítása megfontolandó. (Furcsa, hogy az ugyancsak kötelező, az öltözködési szokásoktól rendkívül távoli iskolai formaruháért ugyanakkor valósággal rajonganak.)
Az összes többi motívum –vagyis mind a 15 – fogadtatása az elméleti középértéknél kedvezőbb! Sőt, nem kevesebb, mint 10 hagyományelem megítélése meghaladja a 3-at. Személyes sikeremnek tekintem, hogy a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceummal fenntartott testvérkapcsolat a második legjobban értékelt motívum. Az ezüstérmen a nemzeti ünnepeink méltó megünneplésével, a berzés formaruha viselésével és az október 6. emlékére rendezett konferenciával osztozik. Ebben a pedagógiai értékrendünk visszatükröződését, nevelési céljaink valóra válását fedezem fel.
A kategória győztese a Berze Induló, amelyet valamennyi közösségi ünnepünkön teli torokból fúj az iskolaközösség – diák, tanár egyaránt.
Miután az előbbiek révén némileg már képet alkottam a hagyományrendszerünk egyes elemei elfogadottságának, igénylésének mértékéről, azt is meg szerettem volna vizsgálni, hogy diákjaink mennyire hajlandóak tenni is a tanítási órán kívüli programok rendszerének megőrzéséért, működtetéséért, gyarapításáért. Az előző kérdéshez hasonlóan értékeltem ki a válaszokat, melyek pontértéke 1 és 6 között volt megjelölhető a teljes elutasítástól a rendezvény mozgatásának vállalásáig. Az eredmények a következőképpen alakultak:
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | sk | |
| bekapcsolódás a Drámakör munkájába | 8 | 27 | 12 | 1 | 0 | 1 | 2,20 |
| bekapcsolódás a Könyvtári Világnap programjába | 12 | 18 | 15 | 4 | 0 | 0 | 2,22 |
| tehetségkutató szavalóverseny | 6 | 24 | 11 | 8 | 0 | 0 | 2,43 |
| részvétel angol nyelvi körzeti szépkiejtési versenyen | 6 | 20 | 15 | 6 | 1 | 1 | 2,57 |
| a Drámakör előadásának megtekintése | 7 | 18 | 14 | 8 | 1 | 1 | 2,61 |
| részvétel a Művészeti Önképzőkör rendezvényén | 9 | 15 | 13 | 10 | 1 | 1 | 2,63 |
| részvétel a kézdivásárhelyi testvériskolával… | 5 | 16 | 15 | 4 | 4 | 5 | 3,02 |
| diákközgyűlés | 5 | 16 | 12 | 5 | 6 | 5 | 3,12 |
| Zenei Világnap | 3 | 16 | 5 | 14 | 10 | 1 | 3,31 |
| részvétel a Természettudományos Önképzőkör rendezvényén | 4 | 10 | 10 | 19 | 4 | 2 | 3,31 |
| részvétel a Diáksport-egyesület munkájában | 4 | 16 | 7 | 8 | 10 | 4 | 3,33 |
| éjszakai túra | 7 | 5 | 14 | 11 | 10 | 2 | 3,37 |
| hozzájárulás valamivel a diáknap programjához | 2 | 10 | 17 | 8 | 5 | 7 | 3,51 |
| részvétel valamelyik sportág háziversenyén | 2 | 12 | 10 | 8 | 12 | 5 | 3,63 |
| fellépés karácsonykor, anyák napján az osztállyal | 2 | 12 | 7 | 11 | 12 | 5 | 3,69 |
| fellépés a kimittudon | 3 | 8 | 3 | 20 | 11 | 4 | 3,82 |
| fellépés valamely nyelvi esten | 2 | 8 | 4 | 18 | 15 | 2 | 3,86 |
| részvétel nézőként a kimittudon | 1 | 1 | 7 | 15 | 25 | 0 | 4,27 |
| diákélet | 0 | 2 | 5 | 21 | 16 | 5 | 4,35 |
Az elméleti középérték ebben az esetben 3,5 volt. Az adatok láttán egyértelműen a humán kultúra erősítését célzó programok a sereghajtók (drámakör, Könyvtári Világnap, szavalóverseny, angol verseny, művészeti önképzőkör). Teendőnk e téren élesen kirajzolódik.
Bár a felsoroltaknál szignifikánsan magasabb, a kézdivásárhelyi kapcsolattartás fenntartásában vállalt közreműködés mértéke sem éri el az elméleti középértéket. Hasonló a helyzet a diákközgyűléssel, a Zenei Világnappal és a Természettudományi Önképzőkörrel, a DSE-vel, valamint az éjszakai túrával. A 3,5-ös pontértéket meghaladó lelkesedés mindössze a háziversenyek, az osztályműsorok, a kimittud és a nyelvi est megszervezésében való közreműködés esetében volt kimutatható, a csúcson pedig a szándékosan elasztikusan hagyott „diákélet” kategória áll – paradox módon, hiszen a felsoroltak mind-mind a diákélet összetevői, amelyek iránt nagyfokú a közömbösség, így nehezen érthető, hogy ha azokba nem, akkor a „diákéletbe” miként kívánnának szervezőként bekapcsolódni.
Összegezve: amennyire el voltam ragadtatva a 4. kérdésre adott pontértékek láttán, annyira elcsüggesztett az a passzivitás, ami a programok szervezésének visszautasításában nyilvánult meg.
Érdekelt, hogy ha ezeket nem, akkor milyen programokat szerveznének inkább. Vagy mely eseményekkel gazdagítanák a kínálatot. Ezt vizsgálta a 6., nyílt végű kérdés. A válaszokat a mellékletben csorbítatlanul közlöm. Érdemi összegzés: semmit…
Iskolánk értékrendjének meghatározó vonulata a szolidaritás. A hetedik kérdéscsoportban felsoroltam egy sor olyan tevékenységet, amelyeknek a megvalósítása a nehéz élethelyzetben lévő embertársaink megsegítését szolgálja és arra voltam kíváncsi, hogy diákjaink mennyire vállalnak ezekben érdemi közreműködést. Itt is 1-től 4-ig terjedt a skála. A következő eredményeket állították elő:
| 1 | 2 | 3 | 4 | sk | |
| részvétel véradáson | 0 | 26 | 12 | 12 | 2,72 |
| bekapcsolódás az autista központban… | 0 | 20 | 19 | 11 | 2,82 |
| részvétel a KösziKávé, KösziSüti jótékonysági akcióban | 2 | 11 | 26 | 11 | 2,92 |
| adományok Erdélybe juttatása | 0 | 14 | 22 | 14 | 3,00 |
| szemétszedés a Mátrában | 1 | 13 | 21 | 15 | 3,00 |
| a használt elemeket a kijelölt helyre tenni | 0 | 8 | 30 | 12 | 3,08 |
| papírral hozzájárulni a papírgyűjtésen | 1 | 6 | 25 | 18 | 3,20 |
| Adománygyűjtés szegény sorsú gyerekek számára | 0 | 6 | 27 | 17 | 3,22 |
| segítségére sietni iskolaközösségünk bajba jutott tagjának | 0 | 7 | 20 | 23 | 3,32 |
| kupakgyűjtés | 0 | 5 | 23 | 22 | 3,34 |
| szelektíven gyűjteni a szemetet | 0 | 5 | 22 | 23 | 3,36 |
Itt némi melegséget éreztem a szívem körül.
Egyetlen kérdésnél sem tapasztaltam a semleges 2,5-ös középérték alatti átlagot, sőt a (korosztály számára még nem lehetséges) véradáson, az autisták megsegítésére rendszett programokon kívül valamennyi legalább 3-as pontot kapott. Ezen belül is meglepett, hogy milyen népszerű a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a hulladék környezettudatos visszaforgatása (papírgyűjtés, kupakgyűjtés). Az is jó, hogy alig-alig tűnik fel 1-es válasz („semmi értelme”). E ponton büszke vagyok az iskolaközösségre – diákjainkra, akik a jó ügyért hajlandóak tenni, és kollégáimra, akik a helyes irányba fordítják őket.
Végül a kérdőív utolsó „feladata” annak felmérése volt, hogy mi teszi jó iskolává intézményünket: a hatékony oktatás vagy a programkínálat – illetve a kettő milyen súllyal nyom a latban.
A prioritás az adatok alapján egyértelműen az előbbié, ám a tanítási órán kívüli programok szerepe is nagy. 1-2-3-4 pontokkal számolva a súlyozott közép 2,2, ami a 2,5-ös középvonaltól némileg balra helyezkedik el, összességében 1,8:1,2, vagyis 3:2 arányban a hatékony oktatást emelve pajzsra a „négy szép év” programmal szemben. Én ezt teljesen elfogadhatónak tartom.
A H3 kérdőív eredményeinek értelmezése
Ezt a kérdőívet a frissen végzett öregdiákjaink töltötték ki, 54-en. Megjegyzendő, hogy sokuk megköszönte a rá irányuló figyelmet, sőt egyesek kimondottan úgy érezték, hogy a véleményük kikérésével (legalábbis időlegesen) visszakerültek az iskolaközösség kebelébe. A véleményeket összességében érettnek, megfontoltnak találtam, úgy érzem, sokat okultam belőlük.
Az első kérdés újfent a „jó iskola” összetevőit igyekezett összevetni, a H” kérdőív hasonló kérdésével azonosan. Ugyanazt a számítási metódust követtem, mint ott. Itt a súlyozott közép 2,18 lett, ami gyakorlatilag az előző eredményt erősíti meg. Ebből azt olvastam ki, hogy végzett diákjaink a felvételi próbálkozások sikere-kudarca után is 3:2 arányban viszonyítják a hatékony oktatást a tanítási órán kívüli programok súlyához abban, hogy az intézmény „jó iskola” legyen. Úgy gondolom, ezek után ezt a súlyozást okunk van alapul venni.
A második kérdés egy olyan tanítási óra helyett szervezett rendezvény megítélését vizsgálja, amelynek a sorsáról, értelméről, elfogadottságáról sokat beszélgettünk munkatársaimmal. Nevezetesen, arról a három hangversenyből álló hangversenysorozatról van szó, amelyre igyekeztünk valamennyi nem végzős diákunkat elcsábítani. Fizetős rendezvényről lévén szó, a hangversenylátogatást nem tehettük kötelezővé, ám erősen szorgalmaztuk. Ráadásul tanítási óra maradt el miatta. Sok kollégám vélekedett úgy, hogy ezzel összességében megrövidítjük a diákokat; mások – velem egyetemben – úgy gondolták, hogy a hangversenyek pedagógiai hozadéka kompenzálja a tanítási óra elmaradása miatti veszteséget. Erre a dilemmára kaptuk meg a feleletet a legautentikusabb forrásból: maguktól az egykori diákjainktól, akik az eltelt idő miatt már némi perspektívából láttak rá a helyzetre.
Mint az adatokból látható, alig volt olyan diák (szám szerint 2 fő), aki az anyagban való elmaradása miatt bánkódott volna. Valószínűleg a hangversenyek nyújtotta esztétikai élményt kifogásolta további három diák. A közömbösek száma sem érte el a 20 %-ot, vagyis a megkérdezettek több mint 70 %-a örült a programnak, sőt utóbbiak többsége nem a lógási lehetőséget látta a hangversenyben, hanem kifejezetten élvezte azt. Ez megerősít abban, hogy a hangversenysorozatnak igenis létjogosultsága van iskolánk életében.
A harmadik kérdés ugyanezt az attitűdöt általánosságban mérte fel. Azt, hogy a tanítási órán kívüli programok mennyire gátolták diákjainkat a felkészülésben, az 1-4 intervallumon belül 1,68-ra taksálták volt diákjaink. Ez a szám a minimumértéket 0,68-cal haladta meg, azaz a mutató a skála minimumától nagyjából 23 %-kal mozdult el. Megítélésem szerint ez a „zavar” vállalható, különösen a pozitívumok, vagyis programjaink hozadéka tüksében.
A következő kérdéscsoport (4-5-6. kérdés) a tanítási órán kívüli kínálat leghangsúlyosabbnak mondható rendezvénysorozatának, vagyis a táborainknak a hatásait vizsgálta.
A bevezetőben kifejtettem ezeknek a pedagógusra gyakorolt jótékony hatását. Ezúttal a diákok állásfoglalását igyekeztem feltérképezni.
A tanárokról alkotott véleményben látványos pozitív elmozdulást detektáltam. A „semleges zóna” két oldalán elhelyezkedő vélemények mérlege látványosan a pozitív irányba mozdul: míg 8 %-nak csalódást okozott a tanárok táborbeli produktuma, 58 %-uk a tanár-diák kapcsolat megerősödése mellett tett hitet. A válaszok pontértékének súlyozott közepe kereken 2,5, ami az 1-3 intervallumon 87,5 %! Ebből azt látom, hogy a megismerkedés lehetősége, a hibák és az erények napvilágra kerülése után a kapcsolat óriási mértékben javult. (Ezt személyes benyomásaim maximálisan alátámasztják: visszatérve a rendes kerékvágásba, azaz az iskolába, a gyerekek a táborozásaink után széles mosollyal köszöntenek a folyosón.) Maga a tanárokról alkotott vélemény is pozitív irányba tolódott el: az előzőhöz hasonló kalkulációt követően itt 75 %-ot kapunk. Szerintem jól vizsgáztunk.
A diákok közötti kohéziós erő még ennél is jobban erősödött. Az évfolyamokon belül az összetartás érzése – ezek a táborok mind évfolyamszinten kerültek megszervezésre, az osztálykeret fellazításával – 2,86-os súlyozott átlagot mutat, ami a lehetséges 100 % -ból nem kevesebb, mint 93 %! Tekintetbe véve, hogy a közösséghez tartozás tanulóink számára gyakorlatilag mindennél fontosabb, ebben a mutatóban manifesztálódott a táboroztatásunk legnagyobb sikere. (A közösséghez tartozás szerepét az 1-4 skálán 3,1-re pozícionálták, ami 70%.)
Az utolsó feleletválasztó kérdés a diákok passzivitásáról érdeklődik. A válaszadók abszolút többsége szerint a diákok passzívak, közömbösek, de az iskola, ha akarja, meg tudja törni ezt a passzivitást. Ebből mindenképpen biztatást kell kiolvasni, különösen, mivel a volt diákok véleménye összességében nem túl derűlátó a diákoknak a szabadidő hasznos eltöltését illetően (a súlyozott átlag az 1-4 skálán 2,28, ami a skála 43 %-ánál helyezkedik el).