Az 1848. március 15-i forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk, amelyeknek eseményei meghatározóak lettek a magyarság nemzetté válásában. A reformkor hosszú küzdelmei után megteremtődtek az ország polgári átalakulásának alapjai.
Az ország különböző helyszínein a megemlékezők leginkább a márciusi pesti forradalom eseményeit idézik fel, amely során Petőfi Sándor és társai kivívták a sajtószabadságot. Ünnepi műsorunkban a forradalom másik fő színhelyének, Pozsonynak az eseményeire koncentráltunk. Az 1847 novemberében összeülő utolsó rendi országgyűlés változásokat akaró ellenzéki politikusai, Batthyány Lajos és Kossuth Lajos vezetésével céljaik elérésére kihasználták az európai forradalmak teremtette helyzetet. Olyan törvények kidolgozását fogadtatták el, amelyek megteremtették az országgyűlésnek felelős kormányzást, és amelyek nélkülözhetetlenek voltak az ország polgári átalakításához.
A pozsonyi események egyik résztvevője volt a később honvéd ezredesként aradi vértanúvá váló Lázár Vilmos, aki 1847 nyarától az Első Középponti Vasúttársaság pozsonyi irodájának a vezetőjeként tevékenykedett. Apósa, Reviczky Ferenc báró megbízottjaként részt vett az országgyűlés alsóházának az ülésein, s 1848 március közepétől ő lett a rend fenntartására szerveződő nemzetőrség egyik helyi szervezője. A forradalmi napok pozsonyi történéseit Lázár Vilmos nevelt lányának, a 14 éves Halassy Madlennek a képzeletbeli naplója alapján idéztük fel.
A műsort Hajagos József tanár úr írta és Zeke Katalin tanárnő rendezte.
