Szabó János generációs értelemben nem volt „pesti srác”, 1956 októberében már majdnem 59 éves volt. Közismert megnevezése is pontosan tükrözte ezt, hiszen Szabó bácsiként szólították őt, és a történeti irodalomban még ma is gyakran így emlegetik. Átvitt értelemben viszont igazi „pesti srác” volt. Talán a forradalom legtisztább résztvevője, akit a legelsők között végezték ki 1957 januárjában.
Történetét Burai Patrik tanár úr dolgozta fel színdarabjában, a köré szerveződő fiatalokat tehetséges tanulóink formálták meg előadásukban. A rendezés és a műsor színpadra állítása Zeke Katalin tanárnő érdeme.
Az előadás után a műsor szereplőivel és Burai tanár úrral beszélgettünk egyebek mellett ünnepről, generációk közti kapcsolatról, az izgalmas alkotói folyamat fázisairól. És mindenekelőtt arról, hogy folyton beszélnünk kell múltunkról, jelenünkről. Mert amíg beszélünk a nagy történelmi, vagy a történelmi események villámfényében megjelenő hőseinkről, addig életben tartjuk emlékezetüket.
Az interjú az alábbi linkre kattintva olvasható: