A gyöngyösi gimnázium az ország legrégebbi alapítású középiskolái közé tartozik. 1634-ben Gyöngyös város hatóságának – a vidék akkori urának, a török vezérnek beleegyezésével – ismételten előterjesztett kérésére Forró György jezsuita provinciális (szerzetesrendi tartományfőnök) Sztankovics János és Magdalenicz Tamás jezsuita pátereket Gyöngyösre rendelte, hogy szeptemberben megindítsák a gimnázium első osztályának működését.
RÉSZLET A GYÖNGYÖSI GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ LEVELÉBŐL:
Főtisztelendő és becsületes Bíró Uraim az egész várossal és környékével együtt. Kívánok Istentől kelmeteknek hazánk békessége után minden üdvösséges áldást Istentől és egészséget. A Kelmetek kegyes kívánságát gyakorta forgatván szemem előtt és magam indulatjából is viseltetvén szerzetünk főfeladata szerint azon, a kelmetek földjén föltermett ifjaknak Isten szerint való nevelésére és tanítására, egy tudós mestert rendeltem kelmetek kezeibe, a mi magunk szerzetéből, ki Páter Magdaleniczel együtt Gyöngyösön ez idén elkezdje az iskolában a tanítást.
Datum Viennae okt. 2-án. (1634-ben)
Kelmeteknek fejenkint Krisztusban szolgája,
Forró György
A jezsuiták – kisebb, kényszerű megszakításokkal – a rend feloszlatásáig, 1773-ig működtették az iskolát. A rend 1751/52-ben új épületet emelt az iskola számára, amely 147 éven át adott helyet a gyöngyösi gimnazista diákoknak. (Az egyemeletes barokk épületben ma a város zeneiskolája működik.) 1776-tól – a várős felkérésére – a Szent Ferenc-rend vállalta az oktatást. Ez az időszak 122 évig tartott. A XIX. sz. végére az iskola iránti megnövekedett érdeklődés és a korszerű tanügyi követelmények olyan mértékben növelték meg a fenntartás költségeit, hogy azt sem a ferencesek, sem a város nem tudta egyedül vállalni. 1898-ban a város polgármestere, Balogh Gyula és Francsics Norbert Budapest vidéki tankerületi királyi főigazgató aláírták azt a szerződést, amely rendelkezett Gyöngyös város gimnáziumának státuszáról és további fenntartásáról. A megállapodás szerint a város a gimnáziumot állami kezelésbe adja, ugyanakkor kötelezi magát arra, hogy az iskolának új épületet emel, azt állandóan jó karban tartja, bebútoroztatja, és a gimnázium fenntartásához hozzájárul. Ezzel szemben az államkincstár kötelezőleg kinyilatkoztatja, hogy a gyöngyösi hatosztályos gimnáziumot a törvényes képesítéssel bíró személyzettel együtt állami kezelésbe, illetőleg ellátásba veszi át, azt nyolcosztályossá fejleszti, s főgimnáziumként fenntartja.
A gimnázium új épületét Rausher Miksa szombathelyi építész tervei alapján alig több mint egy esztendő alatt felépítették és 1899 szeptemberében megkezdődhetett az oktatás. Az 1908-ban Londonban megrendezett tanügyi világkiállításon a tervezőt – a termek célszerű kialakításáért és berendezéséért – díszoklevéllel és aranyéremmel tüntették ki.
Wlassics Gyula akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő szavakkal értékelte a gyöngyösi polgárok teljesítményét:
„Gyöngyös áldozatkészségében, amellyel a nagyarányú építkezéshez szükséges hatalmas kölcsön törlesztésének terhét magára vállalta, elment a végső határig, s a közművelődés emelésére irányuló páratlan lelkességének tetőzése volt: az állami főgimnázium kétemeletes palotájának felépítése”
A gimnázium 1923-ban vette fel a kiváló törökverő tábornok, országbíró (a nádor utáni legfőbb méltóság képviselője) és barokk költő gróf Koháry István nevét, aki 1723-ban jelentős összegű alapítványt hozott létre a gimnázium javára. 1955-ben az iskolát Vak Bottyán János kuruc (a Rákóczi-szabadságharc katonája, híve) generálisról nevezték el, akit a gyöngyösi ferences templomban temették el. Mai nevét 1971-ben kapta az iskola Berze Nagy János népmesekutató tudósról, aki maga is a gimnázium tanítványa volt 1889 és 1896 között. Az iskola számos – később országos hírűvé vált – szellemi kiválóságot nevelt. Közülük is kiemelkednek a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc ismert személyiségei: Bugát Pál orvos, természettudós, nyelvújító, a Magyar Természettudományi Társulat megalapítója (1803 és 1807 között volt a gimnázium növendéke); Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, hírlapíró (1812-1817); az irodalmár Vachott testvérek, Vachott Sándor és Vahot Imre (1828-1831); és Török Ignác, az aradi vértanú tábornok (1809-1811).
A gimnázium tanáraira és tanulóifjúságára mindig jellemző volt a nyitottság és az új kezdeményezések iránti fogékonyság. A tanárok jelentős szerepet játszottak a város szellemi és kulturális életének szervezésében, valamint Gyöngyös és a Mátravidék tudományos leírása és idegenforgalmi megismertetése érdekében. Az első „GYÖNGYÖSI KALENDÁRIUM”-ot is az állami főgimnázium tanárai, Stiller János és Pásztor József adták ki 1909-ben. Az a szellemi kisugárzás, amellyel az iskola a város műveltségének fenntartásához és továbbfejlesztéséhez hozzájárul, évszázadok óta változatlan, és központi helyet biztosít intézményünk számára a város életében.
Gyöngyös 1634-ig egy négyosztályos városi plébániai iskolával rendelkezett. A katolikus iskolapolitikai újjászervezéseként 1634-ben a jezsuiták egy háromosztályos kisgimnáziumot létesítettek, amely hamarosan hatosztályos nagygimnáziummá fejlődött. A gimnázium megalapításában nagy szerepe volt Pázmány Péter esztergomi érseknek, Lósy Imre egri püspöknek és Forró György jezsuita tartományfőnöknek.
A gimnázium 1752-ig különböző alkalmai helyeken, 1752-től – 1899-ig a mai zeneiskola helyén működött, előbb földszintes, majd emeletes épületben. A gimnázium működését a XVIII. században Hevenesy Gábor és gróf Koháry István alapítványai támogatták.
A jezsuita rend feloszlatása után 1776-tól a gimnázium működtetői 1899-ig a ferences szerzetesek lettek. Az 1777-es RATIO EDUCATIONIS értelmében az iskola háromosztályos kisgimnázium lett. Miután a gimnázium tanárai szembehelyezkedtek II. József németesítő törekvéseivel, 1789 és 1795 között átmenetileg bezárták. Újból való megindulása után hamarosan ismét hatosztályos nagygimnáziummá fejlődött.
A XIX. századi magyar irodalomnak, tudománynak és történelemnek olyan személyiségei tanultak a gimnáziumban, mint Bugát Pál (a magyar természettudományos élet megújítója), Bajza József (író, irodalomkritikus), Vachott Sándor (költő), Vahot Imre (író, újságíró), Hám János esztergomi érsek és Török Ignác (az 1848-49-es szabadságharc hadmérnök-tábornoka, aradi vértanú).
Az 1848-49-es szabadságharc veresége után a gimnáziumot ismét a bezárás veszélye fenyegette, ettől az intézményt a gimnázium korábbi tanára, Fazekas Raymund és Pap Melkizedek, akkori igazgatója mentették meg. A négyosztályossá visszaminősített algimnázium 1868-tól ismét hatosztályos nagygimnáziumként működhetett. A gimnázium épülete azonban a modern oktatási követelményeknek már egyre kevésbé tudott megfelelni. Ez szükségessé tette az államosítását, amelyre 1898-ban került sor.
Az 1899/1900-as tanévet pedig már új épületben, a jelenlegiben kezdhették meg. Az államosítást követő két tanévben az iskola érettségit adó nyolcosztályos főgimnáziummá fejlődött.
A két világháború között iskolánkban – amely 1924-től gróf Koháry István nevét viselte – tovább folyt a színvonalas pedagógiai munka. A gimnázium tanárai Gyöngyös közéletének meghatározó személyiségei voltak, pl. Stiller Kálmán, Ulmanek Gyula és Forgács Ferenc.
A gimnázium igazgatójának – Dr. Csengő Nándornak – bátorságáról és humanitásáról tanúskodik az, hogy 1944-ben gyűjtőtáborból hozta ki a tanulókat az érettségi vizsgára.
1945 után jelentősen megemelkedett a diákság létszáma. Amíg pl. 1934-ben 130, addig 1966-ban 1800 osztályozott tanulója volt gimnáziumunknak. 1970-ben, új épületben nyitotta meg kapuit az ipari szakközépiskola, ekkor vette fel gimnáziumunk jelenlegi nevét, előtte Vak Bottyán Jánosnak, Rákóczi vitéz tábornokának nevét viselte a közös oktatási intézmény.
Iskolánk jelenleg a régi falak között folytatja munkáját. Névadója Berze Nagy János, a neves néprajzkutató és népmesegyűjtő, az iskola hajdani diákja.
Gyöngyösi Gimnázium igazgatóinak névsora az alapítástól kezdve
- Sztankovics János 1634/35-1638/39
- Dovák Márton 1639/40-1645/45
- Lindvai János 1646/47-1647/48
- Novák Márton 1648/49-1652/53
- Derkai György 1653/54-1664/65
- Kászoni András 1666/67-1668/69
- Ordódi János 1669/70-1670/71
- Giczi Elek 1672/73-1673/74
- Gazdag Gergely 1674/75-1677/78
- Kényes István 1678/79
- Kereskényi István 1679/80-1681/82
- Kereskényi István 1688/89-1690/91
- Kapi Gábor 1693/94-1695/96
- Jakus Pál 1696/97
- Beöde Péter 1697/98
- Pákai János 1698/99-1700/01
- Balogh Tamás 1701/02-1706/07
- Hradiskai Pál 1707/ -1709/10
- Velenczei Ferenc 1707.03.07-től tanév végéig.
- Zölei Pál 1707/08-1709/10
- Pákai János 1710/11
- Nagy András 1711/12-1712/13
- Prentaller János 1712/14
- Papp Ferenc 1714/15
- Szkunta István 1716/17
- Potsuk György 1719/20-1720/21
- Presich János 1721/22
- Brezeviczy Sándor 1723/24-1726/27
- Dirner Tamás 1727/28-1728/29
- Nagy András 1729/30-1732/33
- Pogány András 1731/32-1733/34
- Horváth Mihály 1734/35-1742/43
- Jankó Péter 1743/44-1744/45
- Keviczky Ignác 1745/46-
- Kieff Mihály 1746/47-
- Bednári István 1748/49
- Hedri Antal 1749/50-1750/51
- Szegedi Mihály 1751/52
- Bartakovics József 1753/54
- Bíró György 1754/55-1755/56
- Kóthl Simon 1756/57-1757/58
- Balogh József 1758/59-1759/60
- Lehel György 1760/61
- Balogh József 1761/62-1764/65
- Knall János 1765/66-1769/70
- Lehel György 1770/71-1772/73
- Miller Ferenc 1773/74-1774/75
- Baranyai György 1775/76
- Potsuk János 1776/77-1788/89
- Szuhányi Ferenc 1794/95-1798/99
- Forgács Ignác 1799/1800
- Szenezsniczky József 1800/01-1842/43
- Ferenczy Gellért 1843/44
- Károsi Simon 1844/45-1851/52
- Pap Melkizedek 1852/53-1870/71
- Varga Emil 1871/72-1875/76
- Vágó Ferenc 1876/77-1896/97
- Pintér Kornél 1897/98
- Szölgyémi Ferenc 1898/99-1906/07
- Németh Illés 1907/08-1915 I. 25-ig
- Stiller János 1915.01.25. – 1915.10.05
- Erdős Tivadar 1915/16-1933/34
- Dr. Csengő Nándor 1934/35-1946/47
- Kiss Aladár 1947/48-1955/56
- Loska Károly 1948/49
- Kőrösi Oszkár 1956/57-1957/58
- Sereg József 1958/59
- Komenczi Bertalan
- Dr. Czinder Péter
A gimnázium megnevezése az idők során
- gróf Koháry István 1923
- Vak Bottyán János 1953
- Vak Bottyán Gimnázium és Szakközépiskola 1962/63-1969/70
- Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola 1970/71-
- Berze Nagy János Általános Gimnázium 1966/67-
- Berze Nagy János Gimnázium, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös
- Berze Nagy János Gimnázium és Kollégium, Gyöngyös
- Gyöngyös Berze Nagy János Gimnázium
A gimnáziumhoz kapcsolódó épületek
Berze Menza 2006
BerzeLab 2016.00.00
Tornacsarnok
2006.00.00. – 2017.06.10. Koháry István Sportcsarnok
2017.06.10. – Vályi-Nagy Károly Sportcsarnok
A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium kiadványai:
| Kiadvány neve | Darabszám (db) | Ára (ft/db) |
| Értesítő 2015-2016 | 119 | 500 |
| Értesítő 2011-2012 | 1 | 500 |
| Értesítő 2008-2009 | 14 | 500 |
| Értesítő 2002-2003 | 71 | 500 |
| Értesítő 2000-2001 | 1 | 500 |
| Értesítő 1999-2000 | 37 | 500 |
| Berzelab | 203 | 1000 |
| Tablók könyve | 26 | 3500 |
Továbbiak hamarosan…